A Nap újra felkelt, és a mi napunk is elkezdődött ezen a keddi reggelen. Tibor testvérünk újra megnyitotta a napot egy történettel. Természetesen megint tett fel kérdéseket, hogy a gyerekeket megjutalmazhassa.
Akik bejöttek reggelről az oratóriumba azok megláthatták, hogy a faliújságon valami újdonság van. Egy fa volt az, mégpedig a Jótettek Fája. Erről a fáról viszont hiányoztak a levelek. A leveleket pedig csak úgy lehetett fölrakni, ha írunk rájuk egy-egy jótettet, amit a másikkal csináltunk. Ez a fa a nap végére olyan lombkoronát növesztett, hogy az összes fa megirigyelhette volna. J
A reggeli mozgás után csoportpercek következtek, aminek a végét zene jelezte. Egy kis szabadidő után elkezdődtek a bajnokságok. A kicsik kiütőcskében, a közepesek kosárlabdában a nagyok pedig röplabdában jeleskedhettek. Mind a három sportágban nagyon ügyesen szerepelt az összes csoport. A bajnokságok után ebéd következett.
Fél 2-re érkezett az egyik kislány apukája, egy mentős tiszt, aki egy előadással készült az összes korosztálynak. Szót ejtett a helyes táplálkozástól kezdve a mentőautóban elhelyezkedő tárgyakig.
Az előadás után a gyerekek örömmel futottak a játékoshoz és a labdáshoz, hogy ki tudjanak valamit kölcsönözni. Délután uzsonnáig ismét szabadjáték volt, majd ismét elérkezett a nap vége. Mindig jó látni, ha a kis gyerkőcök jól érzik magukat és nem akarnak hazamenni. J De muszáj lezárni minden napot, hogy másnap újra elkezdődhessen.
Tibor testvér megint egy szép történetet mondott, mint általában, ismét Savio Domonkosról szólt a történet.
Zárásként elbansoltuk a tábor bansát, a Soco Bate Vire-t és az Alvinosat.
A kis táborozók elmentek pihenni, mi, animátorok pedig boldogok voltunk, hogy sikeresen és balesetmentesen lezárhattuk ezt a napot is.
Príbeli Dorina
kisanimátor
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése