2011. július 4., hétfő

2. hét 4. nap, "Szólj Uram,hisz hallja a te szolgád"

A csütörtöki nap is mint a többi bejelentkezéssel indult, és a csapatok kendőinek kiosztásával. Sorra érkeztek a táborozók, akik a ruháik, táskáik leadása után, játékot kölcsönözve, kissé álmosan, de szórakozás utáni vágyakozással rohamozták el az udvart. Mások, akiknek eszükbe sem jutott hogy már "kora"reggel labdázzanak, futkározzanak, az emeleti teremben csocsó mérkőzésbe és pin-pong versenybe kezdtek. Elkövetkezett az Istennel való találkozás pillanata. Szent misére indultunk. Gyönyörű szent beszédet hallhattunk a szalézi rendházfőnöktől, János atyától. Egy Sámuel nevű fiatal fiúról beszélt, aki későn fogant. Anyja hálát adva, az úrnak szentelte fiát. Egy pap mellett szolgált. Az egyik éjjel hívást hallott. " Sámuel, Sámuel...". Azt gondolta hogy a mestere hívja. Át is rohant a szobájába, de ő aludt. Felébresztette de kiderült hogy nem is ő szólította. Ez megismétlődött még három éjjelen, mire a pap rájött a valódi okra. Hívatta a fiút és azt mondta neki. Ha még egyszer hallod hogy valaki hív, mond: " Szólj Uram, mert hallja a te szolgád " Sámuel így is tett, és az Úr szólította meg őt! Később a kis Sámuelből, hatalmas próféta lett. Ezzel a történettel János atya arra utalt, hogy a mai bűnös világban nagyon nehéz egy csendes pillanatot találni amikor is meghallhatjuk Isten szavát. A Szentmise végeztével, egy közös tábori fénykép készült a templomban! (a képeket meglehet tekinteni az oratórium facebook-ján). Az esős idő ellenére nagyon jól szórakoztunk a mise tán, bár többnyire az épület falain belül. Erre mondjuk: " Szórakozni, Isten megbántása nélkül is lehet ". Ezután ebédig szabad foglalkozást kaptak a gyerekek, hogy az újonnan szerzett baráti kapcsolatokat ápolhassák. Mint tudjuk a Szalézi Nyári táborban gyermekes versengés zajlik a párducok, medvék, farkasok, kis, közép, és nagy csapatai között. A bajnokságokra még egy kicsit várnunk kellett mert még előttünk állt az ebéd. A szabad foglalkozás után, felsorakoztak a gyerekek és az Úr angyalát imádkoztuk, amit Tibor, egy óbudai szalézi szerzetes a tábor ideiglenes kormányzója vezetett. Ebéd előtt még egy szuper fellépésnek lehettünk szem és fültanúi. A közepesek bansaikat tökéletesítették, amit kedden Tamara és Dorina segítségével kezdtek készíteteni, tanulni. Kicsik, közepesek, nagyok sorrendben ebédelni indultunk. Mindenki megebédelt és eljött a bajnokságok ideje. A kicsik hatalmasat fociztak Márk vezetésével, a nagyok és a közepesek Flóra és Áron vezetésével torpedóztak. A nagy medvék és a nagy farkasok között holtverseny alakult ki, de végül a farkasok győztek. Az izgalmak és a kimerítő csapatjátékok után ismét mindenki éhes lett és elkezdődött az uzsonna. A segítő szülők és az animátorok felszolgálták a lekváros, mogyorókrémes, vajas, zsíros, hagymás kenyereket. Teli pocakkal búcsúztunk egymástól. Záróima és kendőleadás után még egy utolsó bans-ra is időt szakítottak az animátorok a gyermekek örömére. Így telt a csütörtöki napunk a szalézi nyári táborban, és reméljük hogy a hátralévő idő is ilyen kellemes lesz, mint ez a szép nap volt.

Bógár Zsolt, segítő

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése