Mint már említettem, A dzsungel könyve volt a téma,ezért 3 csapatra osztódtak a fiatalok: Medvék, Farkasok és Párducok. Az ifjú vadórzók megérkezésükkor megkapták a saját kártyájukat, ezzel kölcsönözhetnek különböző játékokat. Mikor beértek az ajtón, már akkor nagyon sok vadóc tekintete felcsillant, mikor meglátta a földön található lábnyomokat, melyek a saját bázisukhoz vezettek. A bázisuknál megkapták a kendőjüket és már mehettek is kipróbálni azt a sok játékot, amivel rendelkezünk.
Ha még nem ébredtek volna eléggé fel, egy animátor társammal betanítottuk nekik a legújabb bansot a focipályán. Előszörre kicsit nehezen ment, de a végére teljesen belejöttek. Egy közös imával folytattuk a napunkat. Itt csendült fel először a tábor himnusza, „Csak Jézusnak szolgálok…”. Miközben a kicsik lelkileg készültek fel a nap további részére, addig az animátorok egy kisebb csapata a színdarabon dolgoztak. Farkas anyó és Farkas apó már felállt a színpadra. A gyerekek még mindig háttal voltak nekünk. Mikor megszólaltak a dzsungel-hangok… és mikor meglátták a szőrös farkas-animátorokat a színpadon, mint egy mágnes, úgy vonzódtak
Maugli megtalálását és felnevelését és a falkába való befogadását játszottuk el nagy sikerrel. Ezután forgó színpad szerűen folytak tovább az események. A nagyobbak zászlót festettek, a közepesek a csatakiáltásukat tanulták, a kicsik pedig tovább díszíthették a bázisukat, közben kifestőztek és Don Bosco életéből hallhattak történeteket. Tizenöt perc után egy dobszóra forgásra került a sor. Ekkor a közepesek mentek zászlót festeni, a nagyok bázist díszíteni és a kicsik indulózni. Dobszóra megint forogtak, így minden csapat volt minden helyen. Az összes csapat büszke lehet magára, hisz csapatonként 3 mesteri zászlót, 3 tökéletes indulót és 3 fantasztikusan a környezetbe olvadó és az állatra jellemző bázist sikerült megalkotniuk.
Délig szabad program volt. Csak annyi volt a kötött, hogy aznap minden csapatnak kincses ládát kellett készíteniük, amik a csapatuknak pontot jelentettek.
A nap második felében kötetlenül játszhattak és szaladgálhattak a gyerkőcök. Közben bansokat tanítottunk nekik. Akár kérhettek is számot, hogy melyiket szeretnék…és mi tagadás… jöttek is elég sokszor.
Uzsonna után egy búcsú ima volt, majd a kendőleadás. Minden csoport a saját kijelölt csapatvezetőjénél adja le a kendőket.
Egy utolsó csatakiáltást még az összes csapat ordibált, majd kifelé menet megkapták a tábor pólójukat.
Remélem jövőre is ilyen klasszul fog sikerülni az első nap!
Príbeli Dorina
kisanimátor
(további képek az oratórium facebook profilján)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése